A faluról
A település lélekszáma 2019. december 31-én: 743 fő.
A falu határában i.e. 1500-ban késő bronzkori leleteket tárt fel Márton Lajos régész. A falu már a bronzkorban is a lakott települések közé tartozott. Az első oklevél, mely a község nevét említi, 1319-ben készült. A török adólajstromok 1562-ban nyolc háztartást vettek nyilvántartásba.
A tizenötéves háború idején elpusztult a település, és a falu 1770-ig népesült újra. A községnek két országosan védett műemléke van: a római katolikus templom (neogótikus, 1858-ban épült) és a Mailáth-kastély (klasszicista stílusban, 1830-ban épült). A község evangélikus temploma 1984-ben épült újjá.
A helyi védettséget élvező harangláb a XVIII. század második feléből származik. A falu szélén népi pincesor található, ami a helyi szőlőművelés hagyományaira emlékeztet. A község környéke mezőgazdálkodásra alkalmas: mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés adottságai jók. A település éghajlatát, mikroklímáját sík fekvése, az északi, észak-nyugati szél szabályozza.Szerény állatvilága az erdő hiányával magyarázható.
A patvarci községi tanács alakuló ülésére 1950. október 26-án került sor. Az önkormányzatnak egy helyben működő intézménye van: az óvoda, az általános iskolai oktatás Balassagyarmat városban biztosított. A legnagyobb helyi munkaadó a budapesti székhellyel rendelkező Elektronika Szövetkezet.
Évszámok
- 1799: Patvarcz. Magyar és tót falu Nógrád Vármegyében, földes Urai B. Prónay, és több Uraságok, lakosai különbfélék, fekszik Balassa Gyarmathoz közel, mellynek filiája, határja sovány, vagyonnyai selejtesek, harmadik osztálybéli. 1826-ban pedig a híres Szent-Iványi Anzelm volt a birtokosa, kinek emlékét a falu végén lévő dombon felállított emlékkő őrzi.
- 1851: Patvarcz, tót falu Nógrád vmegyében, 178 kath., 307 evang. lakossal. Utolsó posta Balassa Gyarmathoz 1 órányira. Földje homokos. Földes ura Szentiványi Anselm, kinek itt ékes lakhelye, s malma van.
- Szent-Iványi Anzelm 1854-ben meghalt. A gazdaságot felelsége, Jezerniczky Katalin vette át, aki férjhez ment báró Pongrácz Istvánhoz. Majd haláluk után a patvarci gazdaságot Pongrácz Anzelmné irányította 1882-ig. 1882-ben Zichy Nándorné megvásárolta a volt Szent-Iványi család patvarci birtokát. Az 1894. évi egyesítés után két lányának férje, Mailáth Géza és Buttler Ervin tulajdonába került a birtok. Patvarc a későbbiekben Mailáth kézen maradt. A község a XIX. század közepéig megőrizte egyutcás jellegét. Változás 1920-ban és a II. világháború után, 1980-ban történt, amikor először tizenkettő, majd hatvankettő új házhelyet parcelláztak ki.
- A község 1950-ig a szügyi körjegyzőséghez tartozott. Majd 1950. október 26-án megalakult a patvarci Községi Tanács, ekkor a falu önálló lett. 1973. január 1-től a községet Balassagyarmathoz csatolták, ezzel Patvarc az önállóságát elvesztette. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának községegyesítéséről szóló 17/1972. számú határozata a balassagyarmati járáshoz tartozó Ipolyszög, valamint Patvarc községnek Balassagyarmat várossal Balassagyarmat néven történő egyesítését rendelte el. Közigazgatási önállóságát az 1990-es évek elején kapta vissza.